Málna Vendégház Kóspallag (Börzsöny szívében, Kéktúra vonalán-Szép kártya)

Kemencei kisvasút

Kemence község a Börzsöny hegység nyugati oldalán, az Ipoly völgyének alsó részén, a szlovák határ közelében helyezkedik el, Budapesttől mintegy 90 kilométerre. A jelenleg Pest megyéhez tartozó, 1174 lelkes település a XVIII. században Hont vármegye székhelye is volt, jelenleg a környék egyik első számú turisztikai központja.

Horgásztó

Pest megyében a Börzsöny lábánál fekvő Kóspallag község szomszédságában található mesterséges 4 hektáros élmény tó. Megközelíthető Budapestről az M2-es úton Vácig majd a 12-es úton tovább a kóspallagi elágazásig.

Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta kisvasút

A Nagybörzsönyi Kisvasút egy különleges vonalvezetésű hegyivasút, Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala. Jelenleg 8 km hosszan kanyarog Nagybörzsönytől-Nagyirtásig.

Királyréti kisvasút

A Királyréti Erdei Vasút névadó települése valójában Szokolya község része, és a Börzsöny hegyég belső részén, a Magas-Börzsöny déli lábánál fekszik. A kisvasút könnyen megközelíthető végállomása Budapesttől 50 kilométerre, a Duna balpartján fekvő Kismaros községben van.

Nagybörzsöny

Nagybörzsöny a Duna-kanyarba látogatók kedvenc kirándulási célpontja, német nevén Deutscpilsen. A község a Börzsöny hegység nyugati, az Ipoly felé elcsendesülő völgyében fekszik. A település neve már a XIII. század derekától megjelenik oklevelekben, Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott, németországi szász telepeseket hozott a nemesfém kitermelésére. A települést 1439-ben már bányavárosként, majd az 1700-as évek végén mezővárosként említik. A következő évszázadokban mezőgazdaságáról nevezetes. Bora ismert volt mindaddig, amíg a filoxérajárvány meg nem semmisítette szőlő ültetvényeit.

Nagybörzsöny műemlékekben gazdag, a település legrégebbi és legszebb műemléke a falu bejáratánál lévő Szent István templom, mely plébániaegyháza volt a XIII. századtól a XV. század elejéig. A német telepesek bejövetelét követően a település központja a völgybe, a Bányásztemplom köré tevődött át, melynek építése a XIII. század közepére vezethető vissza.

A faluba érve, főleg az út jobb oldalán a pince-présház együttes fogadja az idelátogatókat.

A település plébánia temploma Szent Miklós nevét viseli, melyet Batthyány József esztergomi prímás építtetett 1782-1788 között. A Bányásztemplom mellett található az 1983-ban megnyitott Tájház, mely alápincézett, három helyiségből áll. A feltehetően XVII. századi épület egykor a bányagazda háza volt. A falu főterének környezetében áll az evangélikusok klasszicista temploma, mely 1847-1852 között épült, Belcsák Károly tervei szerint. A szerényebb templom helyére épült a homlokzati tornyos mai templom, melynek oltárképét 1850-ben Pesky József festette. A Börzsöny patak vizét használja a falu észak-keleti részén álló, XIX. század közepén épült vízimalom. A hosszú, nyeregtetős épület lakóház, malom és istálló volt egyben. A mai malomszerkezet hengerszékei az 1930-as években kerültek ide.

Szobi kisvasút

A Börzsöny Kisvasút (régebbi nevén Szobi Gazdasági Vasút) a Börzsönyben, Szob és Márianosztra között található kisvasút. Eredetileg gazdasági vasútnak épült 760 mm-es nyomtávolsággal, egyvágányú vonalon. A vasútvonal 1912-ben épült, 1953-ban került a MÁV kezelésébe. A teherforgalom 1992-ben leállt, ettől kezdve a vonal pusztulásnak indult. 2006-ban kezdődött meg a vasút felújítása idegenforgalmi céllal. 2008. május 1-jén meg is tartották az ünnepélyes megnyitót.